バットマン kalandjai Kassán
Alig öt nappal azután, hogy a jo-s csapat hazaért Kassáról újabb kalandoknak néztünk elébe egy teljesen új helyszínen: Kassán!
Az akkor kipróbált Hyundai Coupét - és az elmúlt évben több alkalommal használt Lancia Phedra családi csapatszállítót - a fekete Batmobil Mazda 3 váltotta fel.
Csomagoltunk, pár óra alatt megtörtént az utasok és a kardok begyűjtése, készítettünk egy (Batman-nel, esernyővel, telefonnal - lás lent) közös képet - majd útnak indultunk. Robi természetesen már ekkor érdeklődött, hogy hol vagyunk, de megnyugtattuk, hogy már csak órák kérdése az érkezésünk...
A gurulás esemény- és hatóságmentes volt, csak egy Miskolci bevásárlással szakítottuk meg a zseblámpával színesített utazást.
Robi már várt minket! Mivel jelenleg pár hetes kislánya tölti kis szabadidejének nagy részét - de szokásához híven gondoskodni szeretett volna rólunk - az anyukájánál szállásolt el minket... Az elmúlt héten tapasztaltakból kiindulva engem is próbáltak felkészíteni a bőségtálakra, arra, hogy felül lehet múlni minden eddigi - Robi és csapata által felállított - vendéglátás világcsúcsot... nos, igen. Megvacsoráztunk "Bruce Wayne partit ad" stílusban!
A dombtetőről (és a szobánkból) szép kilátás nyílt a - finoman szólva is szokatlan városépítésű - Kassa egy részére - mi pedig viszonylag korán ágynak estünk (előtte próbáltuk kitalálni, ki fog hangosabban horkolni...).
Aznap éjjel a város rendőrkapitányságára szokatlanul kevés riasztás futott be. A Denevérember megérkezett, és ismét örömét lelte abban, hogy bűnözőket ártalmatlanít az éj leple alatt... Hajnalban fáradtan feküdt le aludni. Mert a denevér éjszakai élőlény....
A bőséges reggeli után kaptunk tízórai (de... de 10 órakor kezdődik az edzés) csomagot és egy doboz süteményt - amellyel kapcsolatban egyetlen szabályt kellett betartanunk: vissza kellett hoznunk az ÜRES dobozt!
A már összeszokott kassai és pozsonyi csapat a teremben várt minket. Ugyanolyan értetlenül álltak velünk szemben, mint ahogyan mi is - mert Sensei este megváltoztatta a szabályokat! A kérés az volt, hogy ne öltözzünk át, ne legyen "teremrendezés", felmosás, és a cipőt se vegyük le - ez annyira megdöbbentő volt, hogy nem is sikerült maradéktalanul betartanunk: cipő nélkül léptünk a terembe.
Ekkor jöttek a kérdések, és a kezdés interaktív játékká alakult. "Mitől is dojo a dojo?" "Mitől lesz a gyakorlásunk Gyakorlás?" Szavakba öntöttük a gondolatainkat, mindazt, amit az elmúlt évek alatt már nagyon sokszor gyakoroltunk, mindazt, ami már a részünkké vált - és azokban a percekben nagyon hiányzott.
Az elméletet gyakorlat követte: Bruce Wayne felvette a fekete ruhát, és átlényegült: Denevéremberré változott. Átöltöztünk (közben folytatódott a játék, bent a teremben, fiúk és lányok egymásnak háttal). Tisztává varázsoltuk a termet - közben pontosítottuk a felmosás pontjait. Felkerült a Shinze és a zászlók. Elővettük - hogyan? - a kardokat.
Sorakozó után kihon gyakorlatok következtek, majd bokutók kerültek a kezekbe, és páros gyakorlatokkal hangolódtunk az eseményre. Ez nekem mindig óriási élmény, hiszen az Iaido gyakorlás alapvetően magányos dolog a denevérbarlangban, egy társ mindig új dimenziókat ad a tanuláshoz - ezt pedig egy szeminárium alatt csak fokozni lehet, hiszen azokkal is összekerülünk, akikkel ritkán találkozunk.
A 12 formagyakorlatot kastélyban elfogyasztott pezsgő és homár ebéd követte, körbe ültünk és egymásnak adtuk át a süteményes dobozt - természetesen eközben is rengeteg kép készült a város megmentőjéről.
Délután fáradtan - megállapítva, hogy több (főleg ízület körüli) izomerősítő gyakorlatot kellene végeznünk - indultunk a legközelebbi zuhanyzó felé. Előtte szétosztottuk a pozsonyi különítmény tagjait az autók között, és elvittük őket a szálláshelyükre (mi Luciát vittük el, megfilmesítve ez lett volna a "4 férfi 1 nő esete Kassán" című történet - itt még nem tudtuk, hogy MILYEN kést hord magánál).
A sayonara parti jó hangulatban kezdődött. Próbáltuk Robit teljesen összezavarni azzal, hogy két Cézár salátát is kértünk - végül ez a szókapcsolat lett a hétvégén legtöbbet kimondott étel-név. :--)
Némi Némó logisztikának köszönhetően a csapat kissé keveredett az asztalnál, így került a bicskám mellé Macskanő Lucia Böker kése, amit természetes módon a táskájából vett elő... És ez még csak az "előjáték" volt! Kiderült, hogy a Batman dobókés Falkniven F1 a kedvence, amit (ó sajnos ááá) kivételesen nem hoztam el az útra...
Éjszaka ismét megjelent a felhőkön a denevér jel, a város lakói pedig nyugodtan alhattak.
A svédasztalos reggeli után - kicsit késve, de ugye Sensei nélkül nem kezdődik el a gyakorlás :--) - a teremhez autóztunk, kíváncsian vártuk az újabb meglepetéseket!
A japán kard rövid története után a Shoden szériával melegítettünk be, majd próbáltunk demokratikus ("mind meg fogunk halni!") módon egyszerű döntéseket hozni a következő feladatainkkal kapcsolatban. Sikerült! Cetlikről kata nevek (Gyakutō, Ukigumo, Iwanami, Towaki) kerültek elő, amelyeket párban kellett gyakorolnunk - mindannyiunk legnagyobb örömére!
A szituációs játékokban helyére kerültek a mozdulatok, tisztában láttuk a távolságokat - és természetesen rengeteg nevetés kísérte a klasszikus japán nó színház minden elemét nélkülöző színészi alakításainkat - miközben eljátszottuk a sérüléseket és saját halálunkat (a "legélethűtlenebb" alakításért járó díjat Lucia vehette volna át, amikor fotómodell stílusban, oldalt fekve és könyökölve várta tőlem az utolsó csapást). Volt itt férfi-nő viszály, féltékenységből elkövetett kettős-romantikus gyilkosság... és amit a legjobban élveztem: fel-fel bukkantak rögtönzött, a formagyakorlatban eredetileg nem szereplő mozdulatok, amelyek kihasználták az ellenfél rossz időzítését, hibáit...
Sosem volt még ilyen jó egy szeminárium. Enyhe bal comb izomláz kíséretében emlékek, érzések kavarogtak a fejben hazafelé az úton, és azóta is.
"- Láttam már csúnyább porcot is térdekben.
- Szóval rendben van?
- Nem. Mivel az Ön térdében nincs már porc, és a vállainak,
könyökének sem veszi már nagy hasznát.
Ezeket figyelembe véve, valamint a veséjén lévő hegszövet
az agyszövetet ért agyrázkódások miatti maradandó károsodás,
és a testén található kiterjedt sérülésekből
adódóan nem javaslom, hogy helikopteres síelésre menjen, Mr. Wayne."
(A sötét lovag: Felemelkedés)
Köszönjük a tanítást, a szervezést, a vendéglátást és a közös gyakorlást!