"A mester elfogadta tanítványának a
szamurájt. Egy hónapig, két-három hónapig, három évig
mesterének utasítása szerint fát vágott, és egy távoli
forrásból vizet hordott. Ma mindenki mér egy hét, vagy pár óra
után elmenekülne. de a szamuráj nem adta fel, és az évek során
megedzette testét. Három év elteltével azonban megelégelte ő
is, és megkérdezte mesterétől:
- Miféle edzésben részesítesz
engem? Kardot nem is láttam, mióta ide jöttem! Minden időmet
favágással, és vízhordással töltöttem. Mikor avatsz be
végre?
- Jól van, jól van. – válaszolta a mester. – Mivel
tényleg ez a kívánságod megtanítom neked az igazi
technikát.
Megparancsolta tanítványának, hogy a dojo-ban
reggeltől estig a tatami külső széle körül sétáljon a nélkül,
hogy egyetlen lépés elvétene. A tanítvány egy évig sétált a
tatami körül.
Mikor letelt egy év, oda ment mesteréhez és így
szólt:
- Régóta foglakozom a kardforgatás művészetével,
szamuráj vagyok. találkoztam már kard mesterekkel, de egyikőjük
sem tanított úgy, ahogy te. Ezért kérlek, taníts meg a
kardforgatás igazi Útjára.
- Jól van- mondta a mester-
kövess!
Mélyen a hegyek közé vezette tanítványát, ahol egy
szédítő szakadék felet fatörzs vezetett a túloldalra. Ott –
szólt a mester- , ott menj át a túlpartra.
A szamuráj nem
tudta mire vélni mesterének szavait. Visszahőkölt, amikor a
mélybe pillantott. Nem tudta rávenni magát, hogy átkeljen.
Hirtelen kopogatást hallottak a hátuk mögül. egy vak férfi
közeledett a botjával. A vak figyelemre sem méltatta őket, csak
elsétált mellettük, és botját maga elött tartva határozott
kopogtatással folytatta útját a szakadék felett.
Aha –
gondolta a szamuráj –kezdem érteni. ha egy vak ember így
keresztül tud menni, akkor nekem is képesnek kellene rá lennem. A
mester így szólt:
- Egy teljes évig jártál körbe a tatami
szélén, és az sokkal keskenyebb volt, m int ez a fatörzs. Igen
most át kell tudnod menni. "
Az utolsó gyakorlás mindig különleges. Egyedi.
A 2008-as év zárásaként embuval ajándékoztuk meg egymást!
Sensei különleges Zen története után mindenki elmondott egy maga mögött hagyni kívánt dolgot, majd közös süteményfogyasztás, és klub kabátok, pólók, furoshiki-k vására következett. :--)
Boldog karácsonyt!
"A járás zen, az ülés zen,
Akár beszél, hallgat, mozog, pihen,
a test békében van.
Kardpengével szembenézve a tudat nyugodt,
Méreggel szemben érzéketlen marad."
Joka Daisi: Sodoka