SHINBUKAN
Zár-szó - 2008.12.19. -
"A mester elfogadta tanítványának a szamurájt. Egy hónapig, két-három hónapig, három évig mesterének utasítása szerint fát vágott, és egy távoli forrásból vizet hordott. Ma mindenki mér egy hét, vagy pár óra után elmenekülne. de a szamuráj nem adta fel, és az évek során megedzette testét. Három év elteltével azonban megelégelte ő is, és megkérdezte mesterétől:
- Miféle edzésben részesítesz engem? Kardot nem is láttam, mióta ide jöttem! Minden időmet favágással, és vízhordással töltöttem. Mikor avatsz be végre?
- Jól van, jól van. – válaszolta a mester. – Mivel tényleg ez a kívánságod megtanítom neked az igazi technikát.
Megparancsolta tanítványának, hogy a dojo-ban reggeltől estig a tatami külső széle körül sétáljon a nélkül, hogy egyetlen lépés elvétene. A tanítvány egy évig sétált a tatami körül.
Mikor letelt egy év, oda ment mesteréhez és így szólt:
- Régóta foglakozom a kardforgatás művészetével, szamuráj vagyok. találkoztam már kard mesterekkel, de egyikőjük sem tanított úgy, ahogy te. Ezért kérlek, taníts meg a kardforgatás igazi Útjára.
- Jól van- mondta a mester- kövess!
Mélyen a hegyek közé vezette tanítványát, ahol egy szédítő szakadék felet fatörzs vezetett a túloldalra. Ott – szólt a mester- , ott menj át a túlpartra.
A szamuráj nem tudta mire vélni mesterének szavait. Visszahőkölt, amikor a mélybe pillantott. Nem tudta rávenni magát, hogy átkeljen. Hirtelen kopogatást hallottak a hátuk mögül. egy vak férfi közeledett a botjával. A vak figyelemre sem méltatta őket, csak elsétált mellettük, és botját maga elött tartva határozott kopogtatással folytatta útját a szakadék felett.
Aha – gondolta a szamuráj –kezdem érteni. ha egy vak ember így keresztül tud menni, akkor nekem is képesnek kellene rá lennem. A mester így szólt:
- Egy teljes évig jártál körbe a tatami szélén, és az sokkal keskenyebb volt, m int ez a fatörzs. Igen most át kell tudnod menni. "



Az utolsó gyakorlás mindig különleges. Egyedi.

A 2008-as év zárásaként embuval ajándékoztuk meg egymást!
Sensei különleges Zen története után mindenki elmondott egy maga mögött hagyni kívánt dolgot, majd közös süteményfogyasztás, és klub kabátok, pólók, furoshiki-k vására következett. :--)

Boldog karácsonyt!

"A járás zen, az ülés zen, 
Akár beszél, hallgat, mozog, pihen, 
a test békében van. 
Kardpengével szembenézve a tudat nyugodt, 
Méreggel szemben érzéketlen marad." 

Joka Daisi: Sodoka
 Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!